Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Közzétételi lista

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján.


Az intézmény nyitva tartása

Az SZMSZ 6.8 pontja:

Az iskola munkanapokon tart nyitva. A nyitvatartási idő: 6-20 óra. Eltérő nyitva tartásra az igazgató adhat utasítást, illetve engedélyt. Tanítási szünetekben a nyitva tartás az igazgató által tanévenként meghatározott ügyeleti rend szerint történik.

Az iskolába csak a Jósika u. felőli főbejáraton lehet belépni. A többi kapu zárva tartandó, és gazdasági bejáratként kezelendő.

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási hetek száma 36, befejező évfolyamok esetén 32 hét. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáróval fejeződik be.


Az iskolai tanév helyi rendje

Esemény

Dátum

Megjegyzés

Tanévnyitó

Augusztus 31 16 óra

Református templom

Első tanítási nap

Szeptember 1.

 

Őszi szünet

Október 29 - november 6

szünet előtti utolsó tanítási nap: 2016. október 28. (péntek),

a szünet utáni első tanítási nap: 2016. november 7. (hétfő).

Téli szünet

December 17-január 2

A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2016. december 16 (péntek),

a szünet utáni első tanítási nap: 2017. január 3. (kedd).

Félév vége

Január 20

 

Síszünet

Március  13-14

 

Tavaszi szünet

Április 13-19

A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2017. április 12. (szerda),

a szünet utáni első tanítási nap: 2017. április 20. (csütörtök).

Utolsó tanítási nap

Június 15.

 

Tanévzáró

Június 25 16 óra

Református templom


Szervezeti és működési szabályzat, házirend, pedagógiai program


Pedagógusok és noks iskolai végzettsége és szakképzettsége


Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei


A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétléssel kapcsolatos adatok


Érettségi vizsgák átlageredményei - évenként feltüntetve


A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei

Az SZMSZ 6.13 pontja szerint:

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét a fenntartó jóváhagyása mellett az igazgató dönti el a diákönkormányzat és a tantestület véleménye alapján.
A tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden év elején a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni.
Iskolánkban a következő tanórán kívüli foglalkozások megtartására van lehetőség:

  • Tanulószoba, korrepetálás,
  • Szakkör,
  • Öntevékeny diákkör,
  • Énekkar,
  • Iskolai sportkör (ISK),
  • Tehetséggondozás: tanulmányi-, szakmai- vagy műveltségi versenyek,
  • Diáknap,
  • Kulturális rendezvények,
  • Önköltséges tanfolyamok.

6.13.2 Felvételi- és működési rend

  • Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően a tantárgyfelelősök javaslata alapján, a fenntartó beleegyezésével indít az iskola. A szakkör indítása igazgatói engedélyezés után lehetséges, vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak, erről, valamint a szakkör látogatottságáról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, működési feltételüket az iskola költségvetésében biztosítani kell.
  • Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérései alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
  • Tanulói igény alapján tanulószoba biztosítására van lehetőség az iskolában. A tanulószobai foglakozásra a tanév elején szeptember 15-ig lehet jelentkezni. Indokolt esetben a felvétel tanév közben is lehetséges.
  • A foglalkozás a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.10-ig biztosítjuk a gyermekek felügyeletét.
  • A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás elősegítése. Az osztályfőnök, illetve a szaktanár javaslata alapján a mindenkori óraszámtól függően van lehetőség korrepetálások szervezésére. A korrepetálás indításáról az igazgató dönt.
  • A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.
  • Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógus részvétele mellett egyéb rendezvényeket is tarthatnak.
  • Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít.

6.13.3 A tanórán kívüli foglalkozások szervezési rendje

A tanórán kívüli foglalkozások szervezése IX. 01-től lehetséges, megtartásuk V. 31.-ig.
A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.
A tanuló joga eldönteni, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozás kivételével, hogy mely tanórán kívüli tevékenységben kíván részt venni. Amennyiben a tanuló jelentkezett, pl. kötelezően választható tanórai vagy valamely szakköri csoportba, akkor számára a részvétel folyamatosan kötelező abban a tanévben. A felzárkóztató foglalkozásokra a tanulókat képességeik és tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik.
Az igazgatóság illetékes tagja ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozásokat.
A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A Pedagógiai Program 3.13-as pontja szerint:

A) A házi feladatok kiadásának szempontjai:

  • a tanulók napi és heti terhelése,
  • az életkori sajátosságok,
  • házi feladat előkészítettsége

B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:

  • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
  • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
  • A tanulószobás kollégák visszajelzést adnak a pedagógusoknak a megoldás nehézségeiről.
  • A házi feladatok lehetőség szerint kerüljenek ellenőrzésre!
  • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!
  • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
  • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
  • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
  • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) szorgalmi feladatként lehet adni

C) Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

  • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
  • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
  • A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál.


A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

A Pedagógiai Program 1.9 pontja:

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A követelmények a helyi tantervben szabályozottak.

1.9.1 Az osztályozóvizsga

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy az adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, amennyiben

  • előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot.
  • a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet;
  • külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;
  • felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték
  • tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);
  • más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték
  • a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.

1.9.1.1.Az osztályozó vizsga szabályzata:

1. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei

  • az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4),
  • tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem,
  • a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes,
  • az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése,
  • magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is),

A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!

Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozóvizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól.

2. Az osztályozó vizsga időpontja:

Osztályozóvizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: február 1-10-ig és augusztus 15-től augusztus 31-ig. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. Pl.: félévi osztályzat megállapításához december15-től január 10-ig.  Ehhez a tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek kérelmet kell benyújtania.  A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga időpontjáról a vizsgázó, a vizsga előtt 3 hónapon belül értesítést kap.

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a februári vizsgaidőszakra január 10-ig, az augusztus 15-augusztus 31-ig terjedőre pedig június 10-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. (Rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel későbbi időpontban is beadható.)

3.  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.

4. Az osztályozóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja.

5. A vizsga jellege:

A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól:

  • informatika – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga
  • média – írásbeli
  • rajz és vizuális kultúra – írásbeli és gyakorlati vizsga
  • testnevelés – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga
  • technika - írásbeli és gyakorlati vizsga

6. A vizsga lebonyolítása:

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az osztályozóvizsga napján a tanuló a vizsga kezdetétől függően az első 3, illetve 4 órán köteles részt venni. Ez alól felmentést csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel kaphat.

A) Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként legfeljebb 60 perc lehet.  Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet tenni, melyek között pihenő időt kell tartani.
Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

B) A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból (szükség esetén külső segítséggel) alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 30 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Egy napra legfeljebb 3 vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

7. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése:
Az értékelés a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges.

8. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan

9. A szabályosan megtartott osztályozóvizsga nem ismételhető meg.

10. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit évfolyamonként külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és a bizonyítványba külön-külön kell minden évfolyam osztályzatát bevezetni. Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon.

11. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a gimnáziumi követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell:

  • nem kívánja tovább tanulni az adott tárgyat
  • idegen nyelv esetén az órarend függvényében más nyelvet kíván tanulni
  • tovább kívánja tanulni – ha van rá lehetőség, emelt szinten

Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek az órák számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, s a tanórára járás és a követelmények teljesítése kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie.

12. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.

1.9.2 A javítóvizsga szabályzata:

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

  1. a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
  2. b) az osztályozó vizsgáról, vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:

  1. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
  2. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti.
  3. A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a tanító szaktanároktól kap tájékoztatást.
  4. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.
  5. A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.
  6. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.
  7. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.
  8. Az értékelés a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges.
  9. A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára.
  10. A javítóvizsga nem ismételhető meg.
  11. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá.

1.9.1.2 A felnőttoktatási tagozatra vonatkozó eljárásrend az osztályozóvizsgákkal kapcsolatban

Osztályozóvizsga egy adott tanév anyagának számonkérésére szolgáló vizsga.

  1. A hallgató írásban kérvényt nyújt be a rövidebb tanulmányi időről.
  2. Az igazgató a Pedagógiai Programunk értelmében a tantestület véleményének kikérésével eldönti, hogy engedélyezi-e a kérelmet.
  3. Az igazgató a döntésről Határozatban értesíti a tanulót.
  4. Az igazgató az osztályozó vizsgák időpontját, és a tanár személyét kijelöli, és erről írásban értesíti a tanulót.
  5. Az osztályozó vizsga lezajlik a Pedagógiai Programban lefektetett szabályok szerint.
  6. Sikeres vizsga esetén a tanuló tanulmányait az adott tantárgyból sikeresnek minősítjük és ezt a törzslapra valamint a bizonyítványába bevezetjük.

Amennyiben a tanuló valamennyi tantárgyból sikeres osztályozó vizsgát tett, felsőbb osztályba léphet és megkezdheti a tanulmányait a következő évfolyamon.

1.9.3 A különbözeti vizsga szabályzata:

  1. Különbözeti vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki tagozatot, érettségi előkészítő csoportot (fakultációt) vált. Erre a 9. és 10. évfolyamon érdemjeggyel lezárt félév után adunk lehetőséget. 11. évfolyamon az első két hétben vagy negyedév után van erre mód. Ehhez az igazgatóhoz benyújtott, a szülővel és valamennyi érintett szaktanárral aláíratott kérvény beadását várjuk el.
  2. A különbözeti vizsga követelményeiről és módjáról a tanuló a tanító szaktanároktól kap tájékoztatást. A követelményeket az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza.
  3. A különbözeti vizsga megszervezésekor az osztályozó vizsgához hasonlóan kell eljárni.

A különbözeti vizsga értékelése a mindenkori középszintű érettségi értékelési elve szerint történik. Eltérés csak az adott tantárgyat tanító pedagógusok közössége által elfogadott és a tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített módon lehetséges.

A)Amennyiben olyan tantárgyról van szó, amit eddig nem tanult a tanuló, a különbözeti vizsga eredménye a féléves jegynek számít.
B)Amennyiben olyan tárgyról van szó, amit a tanuló addig nem emelt szinten tanult, de lezárt félévi érdemjeggyel rendelkezik, a különbözeti vizsga eredménye háromszoros értékű jegynek számít.

1.9.3.1 Eljárásrend a különbözeti vizsgákkal kapcsolatban:

Különbözeti vizsga egy adott tanévben tagozat vagy fakultáció váltás esetében kötelező vizsga.

  1. A tanuló írásban kérvényt nyújt be a szándékáról, amit aláírat az őt tanító tanárral, ahonnan el akar jönni, az új fogadó tanárjával és az osztályfőnökével is.
  2. Az igazgató a Pedagógiai Programunk értelmében eldönti, hogy engedélyezi-e a kérelmet.
  3. Amennyiben a helyi tanterv alapján erre szükség van a tanuló köteles különbözeti vizsgát tenni. A vizsga időpontját az igazgató jelöli ki, a tanító tanár javaslatának kikérésével és figyelembevételével. A vizsga a tantárgyra vonatkozó érettségi vizsga követelményei szerinti részekből áll (szóbeli, írásbeli). A vizsgán két szakos és egy harmadik tanár vesz részt.
  4. A különbözeti vizsga lezajlik, erről jegyzőkönyv készül. A vizsgán megszerzett érdemjegy a digitális naplóba kerül témazáró jegyként. Abban az esetben, ha már lezárt tanév után kerül erre sor (pl.: tagozatváltás miatt) és az adott tantárgyat nem tanulják tovább, akkor „teljesített vizsga”-ként kell rögzíteni a naplóban a sikeres eredményt.
  5. Sikeres vizsga esetén a tanuló folytathatja a tanulmányait az új fakultáción vagy tagozaton.

Ezen szabályzat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet „24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályai”-val együtt alkalmazandó.


Iskolai osztályok száma, a tanulók létszáma

osztály osztályfőnök

2016.10.01-i adatok alapján

5.a Gyenizse Ildikó  32
5.b Rontó Luca  30
6.a Nagyné Kis Bernadett  33
6.b Forczekné Lány Tünde  32
7.a Varga Edina  29
7.b Dr.Gregusné Miskolczi Magdolna  28
8.a Kovács Karolina  33
8.b Gazdag Éva  31
9.a Andáné Vastag Andrea  22
9.b Brinkus Helga  24
9.c Nagy Brigitta  34
9.d Németh István  20
10.a Lázár Erika  29
10.b Bíró Emőke  23
10.c Kis-Baranyi Erika  25
10.d Pősz Attila  24
11.a Kisföldi Melinda  29
11.b Csillag István  27
11.c Nagy-Kálózi Mónika  35
12.a Zseni Zsófia  25
12.b Szemerédiné Gömböcz Mariann  23
12.c Váczi Marianna  29

 




Legfrissebb híreink

További hírek
A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Rendben