1827-ben Munkácson született papi családból. A sárospataki főiskolán tanult, azonban diplomát nem szerezhetett, mert 1848-ban bevonult katonának. Huszártisztként szolgált, majd a szabadság harc leverése után menekülnie kellett. Máramaros szigeten kapott tanítói és nevelői állást.

E helyről hívta meg őt 1856 évben a halasi református egyház az elemi iskola igazgatói állására. Ezt a feladatot a köz megelégedésére végezte. 1862-ben a halasi Református Gimnázium tanárává választották meg. Itt tanított 31 éven át, magyart, földrajzot, vallást és gyorsírást is. 1865-1866 és 1870-1871 között a gimnázium igazgatói tisztségét töltötte be.

1891-tõl betegeskedett, 1893-ban nyugdíjba vonult. 1894-ben hunyt el. A református öregtemetőben helyezték örök nyugalomra. Tanítványai emlékében úgy élt tovább, mint becsületben megőszült hosszú fehér, kurucosan lelógó bajszú, szigorú öreg tanár.