Kiskunhalas vizei Fejeték

Kutatást indítottunk, melynek témája a vízvizsgálat. Ehhez kapcsolódott a területen való tájékozódás. Somogyi István számolt be munkájáról, végzett adatgyűjtéséről, következtetések levonásáról. Mérési adatait átadta a diákok részére.

5 diák két tanárnő vezetésével vett részt a foglalkozáson.

Egykor Kiskunhalas várost minden irányból víz vette körül. Ennek egyik utolsó bizonyítéka a Fejetéki- mocsár lápos, tőzeges mocsaras területe. 1992-ben nyilvánították védetté a mocsarat és az azt körülvevő nedves réteket. A terület a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik. Az elmúlt időszak térségi szintű talajvízszint csökkenése és az egymást követő csapadékhiányos évek következtében a terület fokozatos kiszáradásnak indult. Föld alatti fal építésével próbálták visszatartani a felszín alatt elszivárgó vizet a Kiskunhalas melletti Fejetéki-mocsárban. A munkálatok során egy közel 8 méter mély és 180 méter hosszú árkot ástak, melyet vízzáró anyaggal, ún. bentonit zaggyal töltöttek fel. A bentonit az agyag egyik fajtája, amely nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így megakadályozza, illetve jelentősen lassítja a felszín alatti vizek elszivárgását. A vízszintszabályzó műtárgyak nem hozták meg az elvárt eredményt. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre, Somogyi István havi rendszereséggel ellenőrzi a terület talajvízszint változásait négy ellenőrző kút segítségével. A négy kút közül egy online küldi számára az adatokat, a másik három kútnál fizikai méréssel ellenőrzi és jegyzi fel az aktuális állapotokat. A terület óriási vízhiánnyal küzd.

A XIA-DIÁKLABOR-23-05 azonosítószámú projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Selye János Diáklaborhálózat kiépítése c., 2022-3.1.1-DIÁKLABOR-2022-00001 projektszámú program keretében valósult meg.

Fényképek