- RÓLAM -

„A tudatlanság vakká tesz” írta Leonardo da Vinci több mint fél évezreddel ezelőtt.  Vakká? Mire? A szépségre, a fényre, a világosságra, a világra? Talán mindenre. A huszadik század csodája, hogy elérhetővé tette az emberek sokasága – nem csak a jómódú kevesek - számára a betekintést a nagy elődeink által felhalmozott tudásba. Alapvető joggá emelte a tanulást. Ma már egyre világosabban értjük, látjuk a minket körülvevő és a bennünk létező világot. Ma már világosság gyúlhat fejünkben saját - a Világmindenségben elfoglalt - helyünket, abban betöltött/betöltendő szerepünket illetően. Az információk homoktengeréből - ha tudjuk, hogyan - szép, kerek világot építhetünk magunknak, amelyben felismerhetjük a kiviláglóan fontos, lényeges dolgokat. A tanulás, az iskola jelentősége talán sosem volt ilyen hatalmas, mint ma.

A tudatlanság vakká, a tudás látóvá tehet. Fordítva is igaz. A vakság tudatlanná, a látás képessége tudóvá tehet. Ha csukott szemmel jársz a valós világban, ha nem fényes e világot figyeled, csak a monitorokon kivetített, kétdimenzióssá redukált, mélységétől megfosztott álvalóságot nézed, vak leszel a teremtett világ szépségeire. Vak leszel a világ/világosság tudására, felismerésére. No ezért oly fontosak a művészeti tantárgyak. Hogy halld, lásd, tapasztald, tudd a valóságot. Világosan. Erre tanítom, ösztönözöm, erre mutatok példát diákjaimnak mind a művészetek tantárgy óráin, mind a képzőművészeti tagozaton. A valóságra, az egymásra és önmagukra figyelés, a tisztán látás és elfogadás képességét igyekszem erősíteni, hogy aztán egyéniségük fejlődésével a csoportnak és tágabb környezetüknek is épülésére legyenek.

Világéletemben rajzoltam. Homokba, hóba, papírra… olykor csak a képzeletem vásznára. A halasi ének-zene tagozatos iskola után képző- és iparművészeti középiskolába jártam Szegeden.  Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanultam képgrafika, majd tervezőgrafika szakon. Grafikusművész, és a diplomámba írottak szerint művészi-rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet szakos középiskolai tanár is vagyok. További három év után, művészképzős hallgatóként kaptam újabb oklevelet. Képgrafikáimat, festményeimet több tucat hazai és külföldi kiállításon bemutattam. Tervezőgrafikai munkáim bélyegek, címerek, oklevelek, illusztrációk, borító grafikák, emblémák… Mintáztam domborművet, két köztéri szobrot. Tagja vagyok a Magyar Alkotóművészek országos Egyesületének.

Jó néhány éve készítem a Gimnázium grafikáit, és tanítok óraadóként.

Látásképességet!

www.racz-fodor.hu