Lengyel-magyar projekt

Az elmúlt hét közös projektjének témája a bor volt nem véletlenül. „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” - „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” A közös munkán kívül a vendégek szőlőt szüreteltek, felkeresték a környék nevezetességeit és megismerkedhettek Kiskunhalassal is. A lengyel és magyar diákok a Halasi Szüreten is közösen vonultak. A programokról készült fényképek megtekinthetők iskolánk Facebook oldalán.

Diákjaink beszámolói:

Szabó Gréta
Jól kezdődött ez a tanév. Az első tanítási napon lengyel partneriskolánk diákjai érkeztek hozzánk, hogy Kiskunhalason töltsenek egy hetet. A szüreti időszakból adódóan a hét fő témája a bor volt. Kedden ellátogattunk Soltvadkertre, Kiskőrösre, Kalocsára és Hajósra. A Frittmann Borászat nagyüzemi módszereit és marketingjét, a Kovács Borászat méretes fahordóit néztünk meg (utóbbiakat belülről is), és ellátogattunk egy hordókészítő mesterhez, azaz kádárhoz. Ezen a napon Petőfi szülőházát is láthattuk, de itt is a lengyel vonatkozásokat kerestük: Petőfi lengyel fordítójának és Bem apónak a szobrát. Kalocsa: érsekség, barokk hangulat és orgonaszó. A hét során megnéztük a helyi csipke múzeumát és a Thorma János Múzeum festményeit, illetve a városházát. Lehetőségünk volt sokféle projekt keretében tanulni a borról, melyek a felkészülés után péntek délután kerültek bemutatásra angol nyelven: a bor az irodalomban, a humorban, a Bibliában. Megtudtuk, hogy Lengyelországnak is vannak borrégiói. Ezt követően pedig felvonultunk a Szüreti Fesztiválon, mely a lengyel diákok számára - elmondásuk szerint – nagyon élvezetes volt.
A szombati közös vacsora után vasárnap reggel búcsút vettünk lengyel barátainktól.

Piszman Zsófi
Lengyel magyar két jó barát. Mindannyian sokszor hallottuk már ezt a mondást, ahogy azt is, hogy cserediákot fogadni egy fantasztikus lehetőség. Én ezt a két állítást fogom alátámasztani a frissen szerzett élményeimmel. Ha a praktikus oldalát nézzük, akkor nincs ennél jobb esély arra, hogy gyakoroljuk az angol nyelvet. Egész héten angolul beszélgettünk, és projekteket is ezen a nyelven készítettük el. Mivel a lengyeleknek is idegen nyelv, együtt tudtuk leküzdeni a nyelvi akadályokat, és jókat nevetni a félreértéseken. Ha úgy is gondolod, hogy te nem tudsz megszólalni, hidd el, egy kedves lengyel barát bárkit szóra bír. Másik oldalról nézve hihetetlen a kötődés, ami egy hét alatt kialakul. A kirándulások, nagy beszélgetések és nevetések miatt a cserediák a hét végére már családtaggá válik, így nem csoda, hogy nehéz és könnyes volt a búcsú. Arról már nem is beszélve, hogy minden fáradságot kárpótol az, amikor a lengyelek azt skandálják, hogy lángos, és ahogy ők mondják: pálácsintá.
 Ez volt életem egyik legjobb hete, és mindenkit buzdítok arra, hogy merjen cserediákot fogadni, mert ezeket a fantasztikus élményeket máshonnan nem kaphatja meg. Köszönöm, vagy ahogy a héten az új barátaimtól tanultam: dzsenkuje!


Fényképek....