Sziládys ballagás - 2025

A 12.a, 12.b, 12.c és 12.d osztályok tanulói szerdán délután vehették át ballagási tarisznyájukat, majd 14.00 órától iskolai ballagás keretében búcsúztak az Alma Matertől. A gimnáziumban Damásdi Péter  iskolalelkész búcsúzott a végzősöktől. A ballagási ünnepségre a református templomban 16.00 órától került sor, melyet zsúfolásig megtöltöttek a barátok,  rokonok,  szülők.  A végzősöktől Szabó Ferenc gimnázium igazgató és Bocskorás Bertalan elnök-lelkész búcsúzott. A 12. évfolyam nevében Patocskai Emese és Kriszt Ármin, valamit Vígh Bálint egy énekszámmal,  az alsóbb évfolyamos diákok nevében Fenyvesi Fanni és Kohi Jasmine búcsúzott. A ballagást az Énekkar és a 6. évfolyam diákjai tették még érzelmesebbé. A ballagási ünnepség keretében adták át az iskolazászlót és díjazták a legeredményesebb diákokat, ezt Nagyné Kis Bernadett  igazgatóhelyettes ismertette a megjelentekkel. A rendezvényen Maszlik Nóra és Városi Filip konferált. Hétfőn kezdődik a végzős diákok eddigi legnagyobb megmérettetése: az érettségi. Hajrá Szilády!

A ballagásról beszámolt a BAON.hu és a Halasmédia.hu is.

Díjazott diákok fényképei...

Díjazott diákok méltatása...

Élő közvetítés...

Sendula Fanni és Nagy Patrik fotói, tanáruk Anda Péter...

• Összes kép megtekintése

Igazgatói beszéd:
Kedves Végzős Diákok, Tisztelt Szülők, nagyra becsült Kollégáim!
Köszöntöm a fenntartó református egyházközség elnökségét, Bocskorás Bertalan elnök-lelkész urat és Dr Váczi Lajos főgondnok urat, illetve a presbitérium megjelent tagjait. Köszöntöm Bocskorás Enikő nagytiszteletű asszonyt, Dr Bognárné Nagy Éva címzetes igazgató asszonyt a Sziládys Öregdiákok Baráti körének vezetőjét és Lukács László urat a Szilády Áron Társaság elnökét.
Külön köszöntöm Édes Árpád nagytiszteletű urat, korábbi elnök-lelkészünket és Molnár Kálmán nyugalmazott esperes urat.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Bányai Gábor kormánybiztos urat.
Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, a kiskunhalasi oktatási intézmények képviselőit! Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat!
A mai egy különleges nap a gimnázium életében: búcsút veszünk azoktól a fiataloktól, akik éveken át ennek az iskolai közösségnek voltak a tagjai.
108 végzős diák, 4,5-ös tanulmányi átlaggal, és 152 tantárgyi dicsérettel fejezi be nálunk a középiskolát. Közülük 25-en kitűnő és 15-en jeles rendű eredménnyel zárták az utolsó évet.
Kedves Ballagók!
Az elmúlt évek nem voltak könnyűek. Sok kihívással, nehéz döntéssel, feszített tempójú napokkal és fáradt éjszakákkal telt ez a négy vagy nyolc év. Nemcsak a tanulással kellett megbirkóznotok, hanem a felnőtté válás kérdéseivel is: Ki vagyok? Mire vagyok képes? Merre induljak tovább? Ezek a kérdések most még talán nem kaptak végleges választ – de biztos vagyok benne, hogy a Szilády Áron Református Gimnáziumban töltött idő segített benneteket abban, hogy közelebb kerüljetek hozzájuk.
Ezeket az éveket nem egyedül kellett megküzdenetek. A nehéz pillanatokban mindig voltak mellettetek, akik támogattak, bátorítottak, tartást és keretet biztosítottak a mindennapjaitoknak vagy éppen noszogattak, ha arra volt szükség. Ezért külön köszönet illeti az osztályfőnököket: Sinka Ildikó, Szűcs Erzsébet, Nagy Brigitta tanárnőket és Németh István tanár urat illetve a pótosztályfőnököket. Ők voltak azok, akik évekig figyelemmel kísérték a mindennapjaitokat, ismerték örömeiteket és gondjaitokat, és sokszor a háttérben, de megingathatatlanul jelen voltak számotokra. Köszönjük elkötelezett munkájukat, türelmüket és emberségüket!
Köszönet tanáraitoknak is, akik kitartó munkával, szakértelemmel és odaadással készítettek fel benneteket nemcsak az érettségire, hanem az életre is.
Köszönet a fenntartónak, amiért a Ti gimnáziumi éveitek alatt is gondos odafigyeléssel megtett mindent annak érdekében, hogy zavartalanul folyhasson az oktatásotok.
Egyházi iskolaként abban a különleges ajándékban volt részünk, hogy nemcsak a tudásotok gyarapításán dolgozhattunk, hanem a lelketeket is erősíthettük. Hétfő reggelenként együtt léptünk be a templomba a hétkezdő áhítatokra – néha álmosan, máskor áhítattal, de mindig egy közösségként. Az egyházi ünnepek közös megélése, a heti hittanórák mind-mind abban segítettek, hogy ne csak a világról tanuljatok, hanem önmagatokról és a mindannyiunkat tenyerén hordozó Istenről is. Hisszük, hogy ezek az élmények is mindig ott lesznek veletek.
A most ballagó évfolyam számos eredménnyel büszkélkedhet. 76-an már előrehozott érettségivel a zsebükben vágnak neki a középiskola végső nagy megpróbáltatásának, sokan tettetek sikeres nyelvvizsgát, ami nemcsak a továbbtanulás szempontjából értékes, hanem a jövőtök egyik kulcsa is. Gratulálunk ezekhez az eredményekhez – és azokhoz is, amelyeket nem lehet számszerűsíteni, de ugyanúgy számítanak: egy sikeresen megoldott feladat, egy jó beszélgetés, vagy épp az a pillanat, amikor rájöttetek, mire vagytok képesek.
Közületek 71-en az ERASMUS program keretében bátran kiléptek a komfortzónájukból, és külföldön is kipróbálták magukat. Vannak, akiknek többször is volt lehetőségük utazni. Ezek az élmények nemcsak nyelvi fejlődést és új barátságokat hoztak, hanem megmutatták, mennyire nyitottan, rugalmasan és éretten tudtok helytállni idegen környezetben is.
Ezek voltak a ti éveitek – és reméljük, szép emlékként viszitek magatokkal őket. Ez az időszak gyorsan telt el, de talán a leggyorsabban a legutolsó év. Egy esztendővel ez előtt Ti búcsúztattátok a végzősöket, közben már a szalagavatóra is készültetek táncaitokkal, nyár végén a gólyatáborban segítettetek, majd jött a szalagtűző, azután a bál, ősszel még pályaorientációs napon erősítettétek meg továbbtanulási szándékotokat, februárban a felsőoktatási jelentkezéseket rögzítettétek, majd próbaérettségi adott visszajelzést arról, hogy körülbelül milyen eredményre számíthattok. A tavaszi szünet előtt búcsúztatok tanáraitoktól, a héten diáktársaitoktól, ma pedig elballagtatok a gimnáziumból.
Köszönöm Emesének és Árminnak a kedves búcsúzó szavakat, a visszaemlékezéseket a hosszúnak tűnő dupla vagy tripla órákra, az eltelt időt értékessé tevő társas programokra, a megannyi iskolai élményre.
Most egy korszak lezárul és ami ezután jön, az új lehetőségek sora. A legtöbben felsőoktatási intézmények felé veszitek az irányt, néhányan pedig a szakképzésben mélyítitek tovább a tudásotokat. Bárhova is vezet az utatok, bármi is lesz a következő lépés, kívánjuk, hogy találjátok meg benne az örömöt, a kihívást – és önmagatokat.
Emlékezni fogunk rátok és mindazokra a jó élményekre, amelyek miatt érdemes nap mint nap iskolába jönni – számunkra tanárok számára is.
Végül egy kéréssel is szeretnék élni: ne feledjétek az alma matereteket! Ezt az iskolát, ahol éveken át nap mint nap megfordultatok. Vigyétek magatokkal a szép emlékeket, az itt kötött barátságokat, és azt a biztos tudást, amit megszereztetek.
Kedves Szülők, Gondviselők!
Önöknek is szeretném megköszönni a bizalmat, amiért a Kiskunhalasi Református Kollégium intézményére, jó néhány esetben intézményeire bízták gyermekeiket. Tudjuk, hogy mennyi háttérmunka, aggódás és támogatás rejlik gyermekeik sikere mögött.
Végül, kedves Ballagók:
Bátran induljatok el abba az irányba, amelyet célul tűztetek ki magatoknak! Biztosan lesznek bőven kérdések, akadályok – de már tudjátok, hogyan lehet azokon túljutni. Vigyetek magatokkal hitet, tudást, emléket – és ne feledjétek: ez az iskola mindig nyitott kapukkal vár vissza benneteket.
Biztatásként a 125. Zsoltár 1. versét tegyétek gondolatban a tarisznyátokba:
Akik az Úrban bíznak olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog meg, hanem örökké megáll.
Sok sikert, kitartást, boldogulást és szeretetteljes életet kívánok nektek!
Isten áldjon Benneteket!
Áldás, békesség!

Fényképek a ballagásról...

• Összes kép megtekintése